Who am I to disagree with Ellen McArthur? But in this one question I do.

First of all I have to state that I really admire her work, and respect the advancement she and the foundation achieved in circular economy.

If you haven’t heard about her, she the founder of Ellen McArthur Foundation, which promotes circular economy, a groundbreaking model for a sustainable future. The concept of circular economy is based on design for disassembly, and utilize all the materials after disposal of a product. This way, we never have to use raw materials again, because reusing the elements of the old products allows us to have enough supply to create new products. To understand the concept better please watch the video, or read the Circular Design Guide here.

Képtalálat a következőre: „circular economy”

In her speech at the Forum for Agriculture she mentioned something I don’t agree with.

“When I was on the search for solutions what does success look like for our future economy, in a world with finite resources with growing population, much of the conversation was around using less, cutting back, and being careful with use of resources. And what struck me with being careful using resources was even if we are careful of what we have, we still using them up. We still going to run out at the end, we still going to have problems with price volatility and supply challenges. […] And then I started to speak to experts and scientists who maybe thought differently about things. They were looking at a very different model, one which wasn’t linear as a straight line, but much more circular by design. […] And suddenly there is a way whereby you can recover resources through design and reconnect those nutrient loops, reconnect those flows of materials. And that fascinated me because it wasn’t a model whereby we have to slow down our use of resources so that we buy ourselves more time. That was about being restorative, being regenerative. And this was with that idea that we launched Ellen McArthur Foundation to accelerate the transition to this circular economy. […] We work with education young people all over the world to help them to see this more circular path, and they get it immediately because they want to do more, faster, better, not slow down, I demise […]”

So what she says is that there is no intention in circular economy to slow down, but keep up the speed of production or even increase it. And this is something I disagree with, because SLOWING DOWN IS NOT ONLY ABOUT PRESERVING RESOURCES. It is also about increasing personal well-being, decreasing social inequality, a shift from a destructive MINDSET.  In our society overconsumption is a huge problem, not only because we exploit the environment but because it’s a mentality that demolishes the quality of life.

The life of the workers in poor countries is unbearable because they are forced to work long hours under inhumane conditions due to the extreme demand. Yet as consumers in the western world we are never satisfied because we need more, bigger, newer. We are told that increased consumption leads to happiness. Obviously this is not true, so even if we could sustainably keep up the product supply (by reusing all the materials from old products) we shouldn’t do so. We should focus on living a more MINDFUL life, and conscious consumption is a huge part of it.

Of course I understand that even if we slow down we are still going to run out of resources. Indeed, I agree that minimizing the use of resource is not the ultimate solution. I believe that these two ideas (circularity and minimizing) have to happen simultaneously, and by applying both of them we can create a sustainable consumption pattern.

Another obstacle for circular economy is that by the time all the companies of all the countries of all the industries (this is a huge number) acknowledge the relevance of a circular economy (especially under the current political situation in the US) and start to participate, we had already ran out of resources. I as a consumer I can’t influence the supply immediately. Over time if I don’t buy, and a lot of my fellows don’t buy, the supply will decrease. Until than, as a citizen, I can focus on minimizing my own consumption, and spread the idea among people, with post like this.

To sum up, I believe that circular economy is the right model for the future, but it doesn’t mean that we shouldn’t slow down. Indeed as consumers we really should slow down first, to understand that our excessive consumption is only an inadequate response to external pressures imposed on us by the media.

circular economy

Benefits of mindful consumtion for the consumers


Ki vagyok én, hogy ellenkezzek Ellen McArthur-al? Ebben az egy kérdésben mégis megteszem!

Először is szeretném leszögezni, hogy nagyra tartom a munkásságát, és elismeréssel tekintek az eddig elért eredményeire a körkörös gazdaság területén.

Ha még nem hallottatok róla, ő alapította meg az Ellen McArthur Foundationt, aminek a célja a körkörös gazdálkodásra való átállás felgyorsítása. A körforgásos gazdálkodás egy úttörő elképzelés a fenntartható jövő érdekében. A koncepció a már a körforgásban lévő anyagok újrafelhasználásán alapszik. Az első lépésektől kezdve a termékek úgy vannak megtervezve és legyártva, hogy elhasználódás után az egyes elemeket újra fel lehessen használni, és értékvesztés nélkül kerüljenek vissza a gazdasági körforgásba. Ha jobban meg szeretnétek érteni a koncepciót, ezen a magyar oldalon tudtok többet olvasni, illetve az Ellen McArthur Foundation oldalán találtok angol videót is.

A Forum for Agriulture rendezvényen tartott beszédében megemlített valamit, amivel nem értek egyet.

„Amikor a megoldási lehetőségeket kerestem egy fenntartható gazdasági modellhez, egy véges forrásokkal rendelkező világban, ahol a népesség száma folyamatosan nő, a legtöbb szó a csökkentett fogyasztásról, az erőforrások elővigyázatos használatáról esett. Ami zavart engem, az az, hogy annak ellenére, hogy elővigyázatosan használjuk az erőforrásokat, egy idő után így is, úgy is kifogyunk belőlük. […] Aztán elkezdtem beszélgetni szakértőkkel, tudósokkal, akiknek a gondolkodása eltér az átlagostól. Ők az egyenes vonalú gazdaság helyett egy körkörös gazdaságról gondolkoztak ahol az erőforrásokat újra és újra fel lehet használni. Az anyagok áramlása lineáris helyett körkörössé válik, ami azt jeleni, hogy nyers erőforrások helyett a már körforgásban lévő anyagok felhasználásával új termékeket tudunk létrehozni. Így nem kell a fogyasztásunkat csökkenteni, hogy időt nyerjünk magunknak, mert minden erőforrás regeneratív. Ezen elgondolás alapján hoztuk létre az Ellen Mcarthur Foundation-t, aminek a célja a körkörös gazdaságra való átállás felgyorsítása. […] Együtt dolgozunk oktatási intézményekkel, hogy a fiataloknak megmutassuk a körkörös gazdaság előnyeit. Ők egyből megértik a koncepciót, mert minél többet, gyorsabban akarnak csinálni, de lassítani semmi féle képen sem, azt elárulhatom.” (Ez elég szabad fordításra sikeredett, de a lényeg megmaradt)

Tehát amit Ellen McArthur burkoltan elárul, hogy a körkörös gazdaságban nem cél a termékgyártás lecsökkentése, inkább megtartani, vagy növelni a jelenlegi sebességet. Én ezzel mélységesen nem értek, egyet, mert egy lassúbb gazdaság NEM CSAK AZ ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSÉRŐL SZÓL. Ugyanúgy hozzájárul az ember közérzetének kiegyensúlyozottságához, a szociális egyenlőtlensége csökkentéséhez, és egy egészségesebb gondolkodásmód kialakításához.

A túlfogyasztás nem csak azért óriási probléma, mert kizsákmányoljuk a környezetünket, hanem mert ugyanakkor negatív hatással van az életminőségre. az egyik oldalon vannak a nyomorúságos körülménynek között élő szegényebb ország béli munkások, akik napi 14-16 órákat dolgoznak elviselhetetlen körólmények között, mert akkora az elvárás a megrndelők részéről. A másik oldalon, nyugati fogyasztóként, a társadalom által ránk erőszakolt fogyasztási kultúra miatt sosem érezzük magunkat elégedettnek, mindig valami újra, nagyobbra, többre vágyunk. Elhitetik velünk, hogy minél többet fogyasztunk annál boldogabbak leszünk. Nyilvánvalóan ez nem igaz, ezért azt gondolom, hogy még ha képesek is lennénk fenntarthatóan ugyanilyen gyorsasággal termékeket gyártani, akkor sem kéne így tennünk. Sokkal inkább arra kéne fókuszálnunk, hogy tudatosabban éljünk, aminek a tudatos fogyasztás óriási része.

Természetesen elfogadom, hogy a fogyasztásunk csökkentésének ellenére a véges erőforrások egy idő után kifogynak. Egyetértek azzal, hogy egy lassabb gazdasági termelés nem végleges megoldás, de véleményem szerint a megoldás szerves része. A körkörös gazdaság és a csökkentett erőforrás felhasználás szimultán alkalmazásával tudnánk kialakítani egy fenntartható fogyasztási kultúrát.

Egy másik felmerülő probléma a körkörös gazdálkodással kapcsolatban, hogy mire az összes cég, az összes országban, az összes iparágban (ez egy óriási szám) elismerné a körkörös gazdaság fontosságát, és elkezdené alkalmazni az elveket (főleg e jelenlegi USA béli politikai helyzetre tekintettel) akkorra már rég kifogynánk az utolsó készletekből is.

Én, mint tudatos fogyasztó nem tudom kontrollálni a kínálatot. Természetesen, ha sokáig nem vásárolok rengeteg tudatos vásárlóval együtt, a kereslet csökkenése magával vonná a kínálat csökkenését. De addig amíg ez megtörténik, civilként a saját eco-lábnyomom minimalizálására  koncentrálok, és minél több emberhez szeretném eljuttatni az üzentet, akár blog post formájában is, mint ez itt.

Tehát összefoglalva, egyetértek azzal, hogy a körkörös gazdaság a megfelelő modell a fenntartható gazdasághoz, de ez nem azt jelenti, hogy meg kell tartani ezt az őrült fogyasztási tempót. Sőt, fogyasztóként első lépésként lassítanunk kéne, hogy megértsük, hogy a túlfogyasztásunk egy helytelen reakció a társadalom által ránk erőszakolt irreális elvárásokra.

Why is it important to declutter our closet?

I spent the holidays at home. In the apartment where I left all my stuff that couldn’t fit in my luggage when I left the country. As an aspiring minimalist, I was just shocked how much excess stuff, unworn clothes and useless knickknack I have. It was overwhelming. I started decluttering by giving away most of my clothes. My nieces come over and took what they liked, and the rest I donated. At least 4 bags, and still not over. I’m ashamed by the past me. How could I hoard all that stuff?

img_20170118_103635

This is what we donatet, plus the stuff I gave to my nieces (approximately 3 bags)

Based on this experience I decided to the collect the reasons why is it important to declutter and downsize your closer (permanently).

1. You decrease your environmental impact. Since the Rana Plaza the environmental \ social impact of fashion is a more frequent topic in the mainstream media. So if you follow the news, you might be aware of the environmental pollution, exploitation, overproduction of the fashion industry. Buying less clothes means you create less waste, use up less resources

2. You can free yourself from the burden of material possessions. When you have less stuff you experience a certain feeling of lightness, and start to understand that being rich doesn’t mean a closet full of designer stuff.

3. If this is your first step toward a more intentional lifestyle, then starting to get rid of the clothes is the best. Mostly we don’t have emotional connection to our clothes, they are coming and going, so clothing is a fairly easy to dispose. Most probably you have way more stuff in your closet than you use, so you can start by removing the ones that haven’t been used for months. Then going on, and keeping only the items you really like is going to be easy-peasy

4. You can focus on your personal style rather than keeping up with the trends. The point of the small closet is that you are more conscious about your purchases, and don’t buy stuff just because they are discounted or in fashion. You are looking for high quality items that expresses your personality.

5. And last but not least it is better for your wallet. Buying less clothes = more money for other fun stuff (e.g. travelling)

BUT all these reasons worth nothing if you don’t feel the inner need to do it. I just read the book by Edward L. Deci: Why We Do What We Do and it explains clearly that if our actions are only a reaction to an external factor (for example your boyfriend says you should wear less clothes, or you want to fit in a new group by minimizing your stuff) then it is not going to be long lasting, or you are going to suffer. So it is essential that you decide to go for a declutter because it makes you feel better.

Just like how it happened to me. All the experiences I had in the past year slowly-slowly led me to the realization that there is only one person who I need to satisfy, and that is ME. And if I don’t feel to wear ruffled pants just because they are trendy, that is okay. Because I feel good about not being fashionable. For me, being minimalistic is an intrinsic need, I don’t want to impress anybody, I just realized that living with less stuff is much easier and I feel better. Not buying clothes also makes me feel good. So this is what I’m gonna do. Not because someone expect me to do, but because I want to do it.

I would be happy to hear about your motivation. Leave a comment!


Miért van szükség a gardróbunk kiszanálására?

A karácsonyi ünnepeket otthon töltöttem Magyarországon. Abban a lakásban, ahol azokat a cuccaimat hagytam, amik már nem fértek be a bőröndömbe a kiköltözéskor. Teljesen sokkos állapotba kerültem, mert muszáj volt felismernem, hogy mennyi hordatlan ruhám, használhatatlan kacatom és felesleges holmim van. Az újonnan megismert és alkalmazott minimalista szemléletet követve, egyből el is kezdtem a nagytakarítást. A ruháim nagyobbik részét elajándékoztam, de még így is rengeteg maradt. Annyira szégyellem magam a múltbéli vásárlásaim miatt. Hogy voltam képest ennyi időt és pénzt pazarolni vásárlásra?img_20170118_103635

Ezt mind eladományoztuk, plusz még a 3 zsáknyi ruha, amit az unokatesóim elvittek.

Ezen tapasztalat alapján összegyűjtöttem nektek 5 indokot, hogy miért érdemes kiszanálni a gardróbotokat, és egy koncentráltabb gardróbot összeállítani.

1. Csökkented a környezetre nehezedő káros hatásokat. A Rana Plaza összeomlása óta nagy médiafigyelem koncentrálódik a divatiparra, de főleg a gyártási folyamatokra. Tehát ha követed a híreket valószínűleg te is tisztában vagy a környezetszennyezéssel, kizsákmányolással, túltermeléssel, ami a divatipar tevékenységéhez fűződik. Nyilvánvalóan minél kevesebb ruhát vásárolsz, annál kevesebb nyersanyagot használsz és szemetet termelsz.

2. Felszabadulsz az materiális tulajdonaid súlyától. Amint elkezdesz megszabadulni a felesleges cuccaidtól, egyfajta felszabadultságot fogsz érezni. Nem olyan rendetlen és káoszos a szekrényed, nem érzed túlzsúfoltnak a teret, ezáltal harmonikusabb a lelki állapotod is.

3. Ha ez az első lépésed egy tudatosabb életstílus felé, megszabadulni a ruháktól a legjobb döntés. Hiszen a ruháinkkal nincs erős érzelmi kapcsolatunk, már megszoktuk, hogy jönnek mennek, így könnyű tőluk megválni. Biztos vagyok benne, hogy a te szekrényedben is sok olyan darab van, amit már jó ideje nem használtál. Ha azokat mind elajándékozod, máris túl vagy az első lépésen. Aztán úgy belejössz, hogy a végére már csak azok a ruhák maradnak meg, amiket igazán szeretsz. Menni fog, mint a karikacsapás.

4. Végre nagyobb hangsúlyt tudsz fektetni a személyes stílusodra, ahelyett, hogy csak meggondolatlanul követnéd a trendeket. Hiszen egy kisebb gardrób esetén jobban átgondolod mit veszel meg, és nem sétálsz bele a „leárazás” vagy az „éppen trendy” darabok csapdájába.

5. És végül természetesen egy kisebb, jobban átgondolt ruhakollekció a pénztárcádat is kíméli. A vásárlásokon megspórolt pénzből egy csomó más izgalmas elfoglaltságra fog telni (mint például utazásra)

Az itt felsorolt indokok nagyon helytállóak, ám de mit sem érnek, hogyha nem érzel egyfajta belső motivációt a gardróbod rendbe tételére. Nemrég olvastam egy könyvet Edward L. Deci-től a motivációpszichológiájáról (sajnos magyar nyelven nem jelent meg a könyv) amelyben érthetően elmagyarázza, hogy amennyiben a csak egy külső hatásra reagálva cselekszünk (tehát például ha a barátod arra kér, hogy viselj kevesebb ruhát, vagy be akarsz illeszkedni egy új csoportba és úgy érzed ehhez minimalizálnod kell a ruháid számát) az sosem lesz hosszú életű, vagy nagyon sok szenvedéssel jár. Ezért nagyon fontos, hogy jó érzéssel kezdj neki a szanálásnak. Nem azért mert valaki azt mondta, hanem azért mert téged jó érzéssel tölt el.

Pont úgy, ahogy velem is történt. Az elmúlt év eseményei szépen lassan ráébresztettek, hogy egyetlen ember van, akinek meg kell felelnem, és az én vagyok. És ha én nem érzem úgy, hogy a legtrendibb költeményekben kell pompáznom, akkor így fogok tenni. Elfogadtam, hogy engem nem érdekel, ha „számkivetettnek” tekintenek, mert nem követem a divatot. Nekem van egy egyéni stílusom és minden vásárlásnál arra törekszem, hogy nekem jó legyen, és nem az érdekel, hogy mások mit gondolnak rólam. Amióta elengedtem ezt az egész megfelelési kényszer dolgot, sokkal könnyebb minden. Tehát nekem a minimalista gardrób nem egy külső kényszer, nem akarok én senkit lenyűgözni, egyszerűen csak rájöttem, hogy nekem sokkal kényelmesebb egy kisebb ruhatárból öltözködni.

Ha nektek is van belső motivációtok, mindenképp írjátok meg kommentbe, mert nagyon kíváncsi vagyok!

BLACK FRIDAY- The most disgusting day of the year

As a conscious consumer I can say in the name of my fellow conscious consumers that Black Friday is the most disgusting day of the year. Let’s see why.

What is Black Friday?

Black Friday is the day after Thanksgiving, and the first day of Christmas shopping. Retailers offer huge discounts and longer opening hours (some stores open at midnight, some ’only’ at 5:00) to lure customers to buy things they don’t need. Basically people trump each other to grab a flat screen TV or a microwave on half price.

Are we really animals?

Literally fighting over material stuff that satisfies our greed at the moment, functions for a year and then becomes useless because of the planned obsolescence. The answer is yes. People go C.R.A.Z.Y. on Black Friday. They fight, scream, run, and fight more just to get something discounted. My biggest question is WHY? This is what I’m trying to understand by reading serious consumer psychology books. The real reason is still unclear for me, so if you have answer please write it to me, I’m really interested.

Is this only the consumers?

No. This is the whole system that allows this kind of things to happen. Because people are made to believe (mainly by the media) that if they have a flat screen, their life is better. Obviously this is not true, but some people does not try to formulate individual opinion, they accept what they are told. Actually a lot of people. Just type in Black Friday on YouTube, you will be shocked. I got myself iterating OMYGOD, OMYGOD through 2 minutes. And I almost cried. This is horrifying.

What can we do?

Luckily there are people who realized that Black Friday is only for those people who appreciates a toaster more than their morals, and they started the Buy Nothing Day. Not surprisingly it’s on the same day as Black Friday, and stands for a strong anti-consumerism message. One Huffington Post article criticize that Buy Nothing Day is just like Black Friday – a one day show. This article also says that every day should be Buy Nothing Day, or more properly Buy Consciously Day. I completely agree with this, although I feel that one day can make a difference. The first dimension of Buy Nothing Day is to physically buy nothing, but doing this on the day when the greedy mass fights for the discounts, sends a serious message: refusing the mindless consumption and break away from the materialistic worldview. So although I believe that we should have Buy Consciously Day every day, buying nothing on Black Friday is a strong statement of values. And, you guessed it, I’m not going to buy anything. And I encourage you to do the same 🙂

Read more:

Greenpeace

Huffington Post

The Guardian

black-friday

Kapcsolódó kép

Tudatos vásárlóként az összes tudatos vásárló nevében kijelenthetem, hogy a Fekete Péntek az év leg gusztustalanabb napja. Nézzük csak miért.

Mi is az a Fekete Péntek?

Az amerikai Hálaadás utáni Péntek, ami egyben a karácsonyi nagybevásárlás kezdete. Az üzletek óriási akciókkal, és meghosszabbított nyitva tartással (van olyan üzlet, ami már éjfélkor kinyit, de olyan is ami ’csak’ 5-kor) csábítják a vásárlókat felesleges fogyasztói cikkek megvásárlására. Az emberek gyakorlatilag átgyalogolnak egymáson, hogy egy olcsó Tv-t vagy mikrót megszerezzenek. A Fekete Péntek sokig csak Amerikában volt szokás, de a globalizációval sajnos Európa is átvette ezt a szokást.

Tényleg lesüllyedünk az állatok szintjére?

Szó szerint meg kell verekedni egy olyan tárgyért, ami a kasszánál kifizetve kielégíti a kapzsiságot, majd egy év használat után megy a kukába a beépített elévülés miatt. Tehát a válasz: igen. Az emberek megőrülnek ezen a napon: verekszenek, kiabálnak, futnak, paprika sprayt fújnak egymás arcába, majd még verekszenek egy kicsit, csak, hogy 20%al olcsóbban jussanak hozzá a vágyott rizsfőző géphez. És én nagyon szeretném megérteni, hogy MIÉRT. Sokat olvasok a fogyasztói pszichológiáról, de egyértelmű választ még nem sikerült találnom erre a kérdésre, ezért ha valakinek van válasza, kérem, mindenképpen írja meg nekem!

Ez csak a fogyasztók hibája?

Nem. Ez az egész rendszer hibája, ami arra neveli a fogyasztókat, hogy a nagyobb képernyő nagyobb boldogságot jelent. Nyilvánvalóan ez nem igaz, de vannak olyan emberek, akik meg sem próbálnak önállóan gondolkozni, csak elfogadják, amit mondanak nekik. Igazából rengeteg ilyen ember van. Csak írjátok be YouTube-ra, hogy Black Friday és a sokk garantált. Én is azon kaptam magam, hogy 2 perce azt ismételgetem, hogy uramisten, uramisten, és már csak egy hajszál választ el a sírástól. Félelmetes, ami történik. Az emberek többre becsülik a materiális dolgokat, mint az életüket (vagy más életét).

Mit tehetünk?

Szerencsére már jó pár ember felismerte, hogy a Fekete Péntek azoknak való, akik az erkölcseiket boldogan beváltják egy új csillogó kenyérpirítóra. Ezért megalapították a Ne Vásárolj Napot. Meglepő módon a Fekete Péntek napjára esik, és egy igen erős fogyasztásellenes üzenetet közvetít. Egy Huffington Post cikkben az a kritika került elő, hogy a Ne Vásárolj Nap ugyanolyan, mint a Fekete Péntek: csak egy napra szól, és aztán minden megy a régi kerékvágásban. A cikk szerzője szerint minden napnak Ne Vásárolj Napnak kéne lennie, vagyis pontosabban Vásárolj Tudatosan Nap- nak. Ezzel én is egyetértek, sokkal szebb lenne, ha mindenki minden nap tudatosan vásárolna. Ellenben én úgy gondolom, hogy a Ne Vásárolj Nap egy nagyon erős üzenetet hordoz. Annak ellenére, hogy a Ne Vásárolj Nap arra ösztönöz, hogy fizikailag ne vásárolj semmit, a mögöttes tartalma mégis több mint egy egyszerű nap shoppingolás nélkül: egy nap shoppingolás nélkül, amikor a tömegek egymás haját tépve az akciókért verekszenek egy igen erős kinyilatkoztatása az ati-fogyasztói társadalom szemléletnek. Ezért, én, mint tudatos vásárló, nem fogok részt venni a Fekete Péntek féle agymosásban, és Ne Vásárolj Nap-ot tartok.  (nálam inkább már a Vásárolj Valamit! napokat kéne kihangsúlyozni, mert annyira kevésszer vásárolok (ételen kívül) bármit is.)

CONSCIOUS CONSUMPTION by recoded

Hey guys. As I mentioned in the previous post, after the Beyond Green event, I realized, I want to learn more about consumption, consumerism, and why people buy. I started my education by researching CONSCIOUS CONSUMPTION. I already had a definition in mind, but I was curious what others think about it. The Guardian writes:

idezet

In this article the main focus is on the product. This article says that conscious consumer is who buys product that are ethically made. They look at the country of origin, worker treatment, materials used etc., and consciously choose the brands that support human rights, fair living wages, environmental friendly fabrics. Although I think choosing ethically prepared products is a huge part of conscious consumption, but it is only the second step in the process.

The first step is to realize that they have to choose ethically made products, instead of cheap and fast. Going even bigger: people have to relaize that there is a problem with the current consumption patten. They have to understand what is happening around them and inside them to be able to change. They have to understand how the brands leverage the neuroscience to lure customers to buy new stuff they don’t need. They have to understand the effect of their consumption. The Guardian expresses this more sophisticated:

idezet1

Making a conscious decision is not only about deciding which brand you buy from, but decide even if you have to buy. Most of our buying decision comes from our subconscoious, where we store all the brand messages, product benefits, lifestyle offers that are forced on us by the media. These messages influence our desires and therefore our buying decisions.

idezet2

The David Report (very good read!) reflects much better my way of thinking, as it says that shopping, and overconsumption is the result of our disconnection with ourselves, with the nature, with other people. We fouse so much on our materialistic belongings that we tend to forget: there is life beyond the iPhone. I completely agree with this. People don’t shop anymore because they need it, but because they don’t know what else to do.

Don’t misunderstand me: I’m not against consumption. Consumption is a part of our lives (eating clothing). I’m against mindless, pointless consumption and corporate brainwashing. I hate that we are forced to feel miserable if we don’t wear the latest trends or have the latest iPhone. I hate that I have almost no alternative if I don’t want to support corporate supermarket chains. I hate that cheap shit sat the price standard so low, that people perceive ethical products expensive.

I want to live in a world, where everybody understands what effect they have on Earth by continuously buying new clothes, eating beef every other day, use the car to go to work alone every day. And if I want to live in a world where everybody understands the importance of the conscious consumption I have to create it. So let’s start educating people! Who is with me?

img_20161101_163702img_20160912_120937

 

Sziasztok! Ahogy azt az előző postban elmeséltem, a Beyond Green előadás után nagyon megnőtt bennem a tettvágy és a motiváció. Rájöttem, hogy az érdeklődésem középpontjában a fogyasztási szokások, fogyasztói kultúra, döntési pszichológia áll, és a közeljövőben ezeknek fogok utána járni részletesebben. Az első lépés, hogy a tudatos fogyasztás fogalmát tisztázzam. Már megfogalmazódott bennem a saját kis definícióm, de kíváncsi voltam, hogy mások hogy gondolkodnak erről a témáról.

A The Guardian újság egyik cikkében úgy írja le a tudatos vásárlót, hogy azok az emberek, akik etikus úton előállított termékeket vásárolnak. Ügyelnek a származási országra, a munkakörülményekre, felhasznált anyagokra és tudatosan azokat a márkákat választják, amelyek előtérbe helyezik a munkások emberi jogait, támogatják a környezetkímélő anyagok használatát, és a fair fizetséget. Szerintem az etikus termékek választása nagy része a tudatos vásárlásnak, de nem ez a legelső lépés a tudatos vásárlóvá válás rögös útján.

Az embereknek először fel kell ismerniük, hogy olyan márkát kell választania, ami etikus módon készíti a termékeit. Még tágabban értelmezve, fel kell ismerniük, hogy valami nincs rendben a fogyasztási szokásaikkal. De hogyan ismerik fel ezt a tényt? Úgy, hogy megértik mi zajlik körülöttük, és mi zajlik a fejükben. Hogyan próbálja meg az összes cég rávenni a fogyasztásra manipulatív marketinggel, és hogy mi az eredménye annak, ha napi 2 Petpalackot és 3 to go cup-ot használnak.

Mert a tudatos vásárlás nem csak arról szól, hogy a legfenntarthatóbb márkákat vásároljuk, hanem arról, hogy mérlegeljük, hogy mire van szükségünk, és hogy egyáltalán kell-e vásárolnunk. A legtöbb vásárlási döntésünket a tudatalattink hatására hozzuk meg, ahol az összes média által ránk zúdított márka üzenetet, termék előnyöket, életstílus ígéretet tároljuk. Ezek nagy hatással vannak arra, hogy éppen milyen termékre\márkára vágyunk.

A David Report kiemeli, hogy a “shoppingolás” ma már életstílus részének számít.

“A vásárlás ma már életmóddá csapott át. Szórakozásból és időtöltés végett fogyasztunk. Ugyanakkor egyre többen értik meg, hogy ez a fogyasztás meggátol minket az őszinte boldogság megtalálásában, és csak helyettesíti azt, amit valójában hiányolunk az életünkből”

Tehát a vásárlás és gyakorlatilag a túlfogyasztás forrása az önmagunktól a természettől, a más emberektől való eltávolodás. Annyira a materiális javainkra összpontosítunk, hogy elfelejtjük: van élet az iPhoe-on túl. Az emberek már nem azért vásárolnak, mert szükségük van rá, hanem azért mert nem tudják, hogyan lehetne eltölteni a szabadidejüket.

Ne értsetek féle, nem vagyok fogyasztás ellenes. A fogyasztás a mindennapi életünk része (pl.: étkezés, öltözködés). Én a felesleges, értelmetlen fogyasztás és a nagyüzemi agymosás ellenzője vagyok. Egyszerűen utálom, hogy rám kényszerítik, hogy nyomorultul érezzem magam, ha nem a legrendibb ruhákat hordom. Utálom, hogy alig van alternatív vásárlási lehetőségem, ha nem akarok a nagy üzletláncokban vásárolni. Utálom, hogy az olcsó tömegtermékek olyan alacsonyra tették az árlécet, hogy egy minőségi\ etikus terméket drágának érzékelünk.

Én egy olyan világban akarok élni, ahol mindenki tisztában van a fogyasztásának a következményeivel, hogy mit jelent a folyamatosan a H&M ben vásárolni, húst enni minden nap, egyedül járni kocsival a munkába. És ha egy ilyen világban akarok élni, akkor azt nekem kell megteremtenem. Ki tart velem?

Sajnos rossz szokásom, hogy a postokat elsődlegesen angolul írom, ezért a cikkek és források is angolul vannak. De szeretném ha a magyarul olvasók is tudnának tájékozódni ebben a témakörben, ezért összegyűjtöttem egy pár cikket:

Rá kellett jönnöm,hogy rettenetesen kevés cikk van magyarul erről a témakörről, főleg az enyémhez hasonló szemszögből.Ezét remélem ez a blog, majd betölti ezt a lyukat.

CHEAP THRILLS

cheap thrills

The other day I went shopping with my Mom and it was a shocking experience. There are two things that you have to know before I start the story:

  1. My Mom is the best person in the world, and besides all her amazing attributes she is also a big environmentalist. She recycles, she does not waste food, uses shower water to flush the toilet. So she really cares about the environment, and want to make a change.
  2. The second thing is that since I’ve been living in Denmark, I realized that the current consumerism is not sustainable, and I become more than devoted to make people aware of it.

So it seems that like mother like daughter. But during this shopping, it turned out that I’m a step ahead my Mom.

Continue reading

WHY CONSUMERISM HAPPENS by anna rátkai

20140527_cons1

In this post I listed the factors that influence our buying behavior. In the following posts I am going to explain one by one exactly how they affect the way we think, and why we buy what we buy. But first lets see briefly why does buying goods makes us happy

REASON NO 1: SOCIAL MEDIA aka FAKEALITY

We are living surrounded by social media platforms which communicates illusions. On one hand, they make the people feel that their life is miserable and thus people turn to shopping as an antidepressant. On the other hand, they promote consumerism right into your face by allowing advertising and featured contents.

REASON NO 2: MARKETING

Marketing is unavoidable. It is everywhere. Even if you don’t realized most probably you are a subject of marketing (e.g. product placement in movies, store experience, and actual ads in magazines or TV). Marketing could be, and should be used for good things: like promoting eco-friendly products and lifestyle, but definitely not for promoting excessive consuming.

 REASON NO 3: MATERIALISM:

We tend to judge people by their material belongings. We measure the success by the size of the house or car, by the number of pairs of shoes, vacation per year, quality of food. This creates a huge pressure on people who depend on others opinion and lives in fakeality.

REASON NO 4: THE MORE IS THE BETTER MINDSET

Closely connected to materialist thinking. People usually feel better if they have more or bigger of everything, because they do not wanted to be judged as poor or unsuccessful.

REASON NO 5: LACK OF EDUCATION

I don’t mean the general education like physics or history, but education about how we pollute environmental by buying clothes, or using cars, and even the bigger picture: the excessive emission of factories, water contamination etc. I believe if people know they will act.

REASON NO 6: ENORMOUS POWER OF CORPORATIONS

The goal is to sell whatever it takes.

REASON NO 7: POLITICS

I don’t know much about politics, only 1 thing: POLITICS SUCKS. Politics is not for the public good. Politics is only for that few people who has enough power to influence the decisions and make more money and power out of them.

REASON NO 8: LOST APPRECIATION OF NATURE

We tend to forget that all the physical belongings we own are possible because we have a beautiful nature which provides the resources. We see these resources endless, and using them like tomorrow does’t exist.

REASON NO 9: SHOPPING AS A FREE TIME ACTIVITY

People go to shopping malls, because they are bored and do not want to stay home. Sadly the only place they know is the nearest shopping center. And if they happened to be there, they buy some unnecessary stuff because… why not?

REASON NO 10: CARRIERIST SOCIETY

As people are more focused on making money, working on their career every day they forget about the importance of time spent with family, with friends, time for relaxation, time to enjoy life. And they replace these feeling with buying stuff, because that is the only thing they know how to enjoy.

And here are my last thought for today:

The human mind is a very complex, the reasons for excessive consumerism are even more complex. It is actually a vicious circle that we have to stop now, and create an appealing alternative, change the way we think about our lives, and what we consider as VALUE.

P.S.: When I write WE, I mean we as a society. Although I am very pleased that there are several movements, organizations, people, who are not part of “we”, and they think differently about things. I consider myself as a part of consumerist society, because I buy stuff, sometimes stuff I don’t need, but since I realized what I am really doing, I have started to change my lifestyle. This is an other topic, I am going to write about it later.

LETS BE THESE PEOPLE

consumerism-escape